Krassó vármegye: egykori közigazgatási terület Dél-Magyarországon, az Al-Dunába folyó Krassó (Karas) és Nyárád (Néra) folyó vízgyűjtőjén. - Létrehozásakor É-on (Brezova folyó) és K-en (lakatlan erdős hegység) Temes vm., D-en a Duna (DK-en a szörényi bánság és Rácorsz.), Ny-on Keve vm. (az Igan-sár [Alibunári mocsarak] és a Maxond homokhátság [Delibláti homokbuckák]) határolták. - Krassó neve (kara-su, 'fekete víz') bolgár-török eredetű, víznevei m-ok. A honfoglaláskor vsz. kabar v. bolgár-török törzs szállta meg. 1003: az Al-Dunán hajózó Querfurti Szt Brunó 'fekete magyarok' között térített. Az államszervezéskor fő helye a Krassó torkolatánál épített Krassó vár, mely a balkáni keresk. utat ellenőrizte. Az ispáni vár mellett esperesi tp. is épült, I. (Szt) István (ur. 1000-38) Krassó székhellyel határispánsággá szervezte. ~ egyházszervezetileg a csanádi egyhm. krassói főesperessége volt, melynek székhelye kezdetben Krassó (Haram) vára lehetett, de a főesp. 13. sz. említésekor már a csanádi székeskápt. tagja. Egyetlen jelentős egyh. intézménye a Szt István király-tp., ahol 1152: országnagyok ítélkeztek, s amely mellett a 14. sz: vm. gyűlést tartottak. ~ben nagy birtokai voltak 1227-ig a kalocsai érs-nek (almási uradalom, Érsomlyó). A tatárdúlás előtt Mezősomlyón Becket Szt Tamás tiszt-ére az ágostonos remeték, Érsomlyón a domonkosok építettek ktort. A tartományúri harcokban Kán László erdélyi vajda (1297-1315) uralta, aki 1307 e. elragadta a kalocsai érs-től az almási uradalmat. 1316 u. I. Károly Róbert (ur. 1307-42) hívei uralták ~ várait, 1320 k. kezdődött →kenéztelepítéssel az oláhok letelepítése. A kalocsai érs. az oláhokat lat. szert-ra akarta téríteni, amit ferences ktorok alapításával segített (Haram, Kövesd). Érsomlyón a domonkosok próbálkoztak, nem több sikerrel. 1333-35: a →pápai tizedjegyzékben csak ~ É-i falvai találhatók (vsz. az Al-Duna felé haladva ritkult a lat. szert. tizedfizetők száma), összeírt 12 települése közül csupán (Ér)Somlyó és (Mező)Somlyó ispánsági központ. DK-i részén a borzafői, krassófői (kövesdi) és illyédi oláh ker-ek voltak, melyek kenézségeit a szörényi bán (v. temesi ispán) hatósága alatt állt várakhoz sorolták, bírósági és hadi tekintetben is. DNy-i részén haram széket (sedes) ~ kiegészítő részének tarották, 1445: ez is a →szörényi bánsághoz tartozott. - Várai: Borzafő (1370: kir. vár, kiváltságos oláh ker. székhelye), Érsomlyó (1343: kir. vár), Gyertyános (1404: a Gyertyános családé), Haram (1445: kir. vár, olykor a szörényi bánsághoz sorolva), Illyéd (a 14. sz: kir. vár), Kissomlyó (1404), Kövesd (1376), Krassófő (1247: kir. vár), Mezősomlyó (Nagysomlyó) (15.? sz.), Péc (1439: kir. vár, Temes vm-hez is sorolták), Pozsazsin (1478), Szentgyörgy (1427: a nagylaki Jánkfiaké), Szentlászlóvára (1427: Zsigmond kir. építtette a Duna szemközti partján lévő Galambóc ellen). E 13 várhoz a 15. sz: 10 városa (Agyagos, Haram, Illyéd, Kőszeg, Kövesd, Mezősomlyó, Milos, Péterfalva, Pozsazsin, Szőnyes) és 290 helysége volt. - Ismert krassói főesperesei: 1283-99: Simeon, 1323-45: Paulus, 1355-58: Martinus, 1361: Joannes, 1367-78: Ladislaus, 1390-92: Nicolaus, 1396: Demetrius, 1399-1405: Nicolaus, 1408-11: Joannes, 1412-36: Ladislaus, 1440-53: Andreas, 1455-58: Thomas, 1460: Andreas, 1466-77: Ambrosius, 1483-87: Temesvári Miklós, 1495-97: Joannes, 1505: Andreas, 1516-20: Pókaházi Orbán, 1523: Palóczi Mihály, 1537: Pósakastélyi János. - 1524: a tör. elfoglalta Szörény várát, 1526: Mo. 3 részre szakításával ~ is megszűnt, I. (Szapolyai) János kir. (ur. 1526-40), majd az erdélyi fejed-ek birtokába került ter-en a szörényi bánság megmaradt ter-éből megalakították a Marostól Orsováig terjedő →Szörény vármegyét.

Ennek főnökei nem főispánok, hanem karánsebesi és lugosi bánok lettek. Hivataluk nem vált külön, az egész élén egy bán állt, aki Karánsebesen lakott; 1536: Somlyai Mihály volt az első bán. E ter-et 1658-ig az erdélyi fejed-ek nevében a bánok kormányozták, ekkor Barcsay Ákos az erdélyi fejedelemség elnyeréséért Karánsebest és Lugost átadta a tör-nek, e foglalást 1664. VIII. 10: a →vasvári béke helybenhagyta. 1688: Karánsebest Veterani visszafoglalta, Szörény vm. néven Macskássi Péter alispán 1698: főispánként fölügyelte, (aki e címet még 1707: is viselte, bár) 1699. I. 26: a →karlócai békével az ismét tör. uralom alá került. 1718. VII. 21: a →pozsareváci békével került vissza , de 1716-51: katonai kicstári, 1751-79: polg. kincstári közigazg. alatt állt. - A tör. uralom megszűnte után megkezdték az idegenek betelepítését az elnéptelenedett ~be: a Felvidékről, No-ból bányászokat hoztak; mivel kevés ném. telepes akadt, oláhok tömegét engedték be. 1717: a karánsebesi ker-ben 91 falu volt 3915 házzal, 1738: néhány havi tör. megszállás ritkította meg a telepes falvakat és lakosságukat. - 1778. VI. 6: Mária Terézia (ur. 1740-80) a →temesi bánságot visszacsatolta Mo-hoz, a Maros és Duna közötti vidéken Temes, Torontál és ~t újraszervezték, a volt szörényi bánság egy részén katonai →határőrvidék részeként létrehozták a katonai igazgatású oláh-bánsági ezredet. ~t 109 mf² ter-en Lugos székhellyel szervezték újjá. Ekkor É-on Arad vm. (a Maros folyó), K-en Hunyad vm. és az oláh-bánsági ezred, D-en az illír-bánsági ezred, K-en Temes vm. határolta. A 223 falu járási székhelyei: Bolcs, Kápolnás, Krassova, Oravica. ~ tisztikarát 1779. VIII. 5: iktatták be, első főispánja Haller József gr. - II. József (ur. 1780-90) közigazg. reformja ~t a temesvári ker-be osztotta. 1828: 15 városában, 222 falujában, 4 lakott helyén 211.243 fő élt. Fényes Elek adatai szerint 1830: 208.645 lakójából 400 m. (0,2%), 12.059 ném. (5,8%), 186.703 oláh (89,5%), 8804 horvát (4,2%), 500 rác (0,2%), 179 jiddis (0,1%) anyanyelvű, 20.905 r.k. (10%), 177 ref., 181 ev., 187.203 g.kel. (89,7%) és 179 izr.; 1840: 215.632 lakójából 1200 m. (0,6%), 15.252 ném. (7,1%), 191.158 oláh (88,6%), horvát [sokác] 7714 (3,6%), 308 jiddis (0,1%) anyanyelvű, 23.100 r.k. (10,7%), 854 g.kat., 708 ref., 358 ev., 190.304 g.kel. (88,3%), 308 izr. vallású. - 1849 őszétől 1860-ig a ném. közigazgatási nyelvű →szerb vajdaság és temesi bánsághoz tartozott, ennek fölszámolása után önálló vm. É-on Arad vm. (a Maros folyó), K-en a határőrvidék fölszámolásakor alakított Szörény vm., D-en a Duna (országhatár is), K-en Temes vm. határolta. 1869: 259.079 lakosából 6220 m. (2,4%), 28.653 ném. (11%), 207.673 oláh (80,2%), 290 ruszin (0,1%), 4180 tót (1,6%), 730 rác (0,3%), 11.333 (4,4%) egyéb anyanyelvű [Varga E. becslése szerint]; 45.127 r.k. (17,4%), 16.089 g.k. (6,2%), 1025 ref., 1557 ev., 34 unit., 192.751 g.kel. (74,4%), 2453 izr., 43 egyéb vall.; 1880: 248.933 lakosából 5889 m. (2,4%), 29.609 ném. (11,9%), 195.015 oláh (78,3%), 328 ruszin (0,1%), 5639 tót (2,3%), 7296 rác (2,9%), 5157 (2,1%) egyéb anyanyelvű; 46.637 r.k. (18,7%), 16.022 g.k. (6,4%), 1145 ref., 1391 ev., 20 unit., 181.062 g.kel. (72,7%), 2641 izr. és 15 egyéb vall. ~ székhelye, Karánsebes 1873: tvhat. jogot kapott, de önállóságát az 1876:20. tc. megszüntette s a vm. alá rendelte. - Az 1880:55. tc. az addig önálló ~t és Szörény vm-t megszüntette, egyesítésükkel létrehozta →Krassó-Szörény vármegyét. 88

Szentkláray 1879. - Pesty Frigyes: ~ tört. 1-4. köt. Bp., 1881-85. - Csánki II:93. - Pallas XI:38. (s.v. Krassó-Szörény) - Schem. Csan. 1900:69. (az évszámokban sajtóhibákkal!) - Turchányi Tihamér: Krassó-Szörény néprajza Mohács előtt. Lugos, 1901. - Uő: Krassó-Szörény vm. tört. az őskortól a régi Krassó megszűnéséig. Uo., 1906. - Sávoly Ferenc: A krassói árvízkatasztrófa. Bp., 1910. - Czirbusz Géza: A krassószörényi krassovánok. Uo., 1912. - Schiff Pál: A krassói nemes hadak fölkelése 1809-ben. Lugos, 1916. - Jakabffy Elemér: Adatok ~ multjából. Uo., 1926. - Boros József-Jakabffy Elemér: Az 1848. év eseményei ~ben. Uo., 1928. - Edelényi 1928:660.- Deák István: Adatok az 1848. év eseményeihez ~ben. Uo., 1931. - Jakabffy Elemér: Az 1790/91. m. ogy. előzményei Krassó-Szörény vm-ben. Uo., é.n. - Györffy III:369. - Varga E. 2000:13.